Ingyenes vezetések a Romkertben

Borostyánkő út és vámállomás: útonjárók és vámszedők Savariában
 
Tematikus vezetés: Simon Gábor
Időpont: 2022. április 23. 15:30 óra
 
A Járdányi Paulovics István Romkertet a pompás IV. századi mozaikok mellett elsősorban a Borostyánkő út itt feltárt szakasza tette messze földön híressé. Ahogy azt az ásatáskor előkerült vámbélyegző tanúsítja, a villa alakú, kikövezett útelágazásnál a római időkben vámház is állott. A tematikus vezetés során megismerkedhetünk e kiemelkedő jelentőségű kereskedelmi- és hadiút történetével, nevének eredetével és szerepével Savaria létrejöttében, valamint megtudhatjuk, hogyan közlekedtek a rómaiak. Megismerkedhetünk továbbá az itt megtalált nevezetes vámbélyegzővel, annak hajdani tulajdonosával, és rövid bepillantást nyerhetünk a római vámrendszer rejtelmeibe is.
 
 

 
Hermész, a lélekvezető: Mercurius kultuszának emlékei a Romkertben
 
Tematikus vezetés: Simon Gábor
Időpont: 2022. május 21. 15:30 óra
 
Hermész, aki a rómaiaknál Mercurius néven jelenik meg, a görög mitológia egyik meghatározó istenalakja volt. Köznapi római értelmezésben ő volt az útonjárók, a kereskedők, de egyúttal a tolvajok istene is. Habár a Romkert hatalmas leletanyagában kétségtelenül találunk Mercurius kultuszához kapcsolódó tárgyakat, a legutóbbi ásatások fényében már nem mondható ki egyértelműen, hogy volt-e Mercuriusnak szentélye a Romkert területén. Ezt az ásatás- és értelmezéstörténeti kérdést használjuk dobbantónak, hogy aztán a németül alkotó nagy magyar klasszika filológus, Kerényi Károly kismonográfiáját segítségül hívva sort kerítsünk Hermész mitológiai alakjának bemutatására is.
 
 

Híres rómaiak Savariában I.: Marcus Aurelius, a filozófus-császár
 
Tematikus vezetés: Simon Gábor
Időpont: 2022. június 18.
 
Az időszámitásunk szerinti 160-as években kirobbant markomann-quad háború súlyos megrázkódtatást jelentett úgy Pannoniának, mint a római birodalom egészének. Marcus Aurelius és Lucius Verus társcsászároknak kellett személyesen – legióik élén – a birodalom északi határainak védelmére kelniük. Bár erre vonatkozó pontos adatunk nincsen, a rekonstruálható ill. feltételezhető császári itineráriumok alapján Marcus Aurelius a válság évei alatt akár többször is megfordulhatott Savariában. Az előadás a császár személyiségét és életútját, a markomann háború világát, az uralkodó által képviselt sztoikus filozófiát, valamint azt a máig vitatott kérdést kívánja körüljárni, hogy milyen mértékben érinthették a II. századi Savariát a barbár betörések pusztításai.

 
Nimfák a medencében: a római fürdőkultúra emlékei a Romkertben
 
Tematikus vezetés: Simon Gábor
2022. július 16. 15: 30 óra
 
Ha rómaiak, akkor fürdők: a fürdőkultúra a római civilizáció valóságos védjegye volt, mely egyes kutatók szerint még a barbár népek romanizálását is nagy mértékben elősegítette. Természetesen a Romkert sem nélkülözi a római közfürdőt, melyhez – mint az a római birodalomban számos helyen megfigyelhető – itt is egy ún. nymphaeum csatlakozott. Az antikvitás irodalmából vett szemelvényekkel színesített, rövid kultúrtörténeti áttekintés keretében szó esik a mitológiából ismert nymphákról, a fürdőépítés alapelveiről, a hypocaustumos fűtésről, a római kori fürdőzési szokásokról és persze arról a sokakat nyugtalanító kérdésről, hogy vajon lehetett-e egy fürdőben strigilist kapni – apudobaliáról nem is beszélve.
 

 
 Hires rómaiak Savariában II. : Nagy Constantinus, a keresztény (?) császár
 
Tematikus vezetés: Simon Gábor
Időpont: 2022. augusztus 6. 15:30 óra
 
A Codex Theodosianus alapján tudható: 322 nyarán I. Constantinus – akit a hálás keresztény történetírás a „nagy” jelzővel tisztelt meg – megfordult Savariában, s valószínűleg járt a mai Romkert területén álló egykori helytartói palotában is. Divatos szóhasználattal élve: Constantinus rendkívül megosztó személyiség volt. Míg a sikeres hadvezér, a hatalmát szisztematikusan kiterjesztő politikus, a római birodalmat helyreállító, új fővárost építő, a keresztény államvallás felé az első nagy lépést megtevő, dinasztiát alapító császár joggal vívta ki az utókor elismerését, addig a nemcsak ellenfeleit és azok családtagjait, de saját jótevőit és saját közvetlen rokonait is minden skrupulus nélkül legyilkoltató kegyetlen zsarnok méltán váltott ki elszörnyedést sokakban, például a Constantinus-monográfiája által híressé lett Jacob Burckhardtban. Az előadás röviden bemutatja Constantinus korát, a császár személyét, a kereszténység korabeli helyzetét – és persze szó lesz az uralkodó Savariában kiadott rendeletéről is.
 

 
 
Egyházlátogatás a külsővárban: a Szűz Mária-templom vizitációja
 
Tematikus vezetés: dr. Kiss Gábor
Időpont: 2022. szeptember 17. 15: 30 óra
 
A szombathelyi külső várban álló Szűz Mária vagy Sarlós Boldogasszony templomról több kánoni vizitáció jegyzőkönyve is fennmaradt, amelyek részletesen leírják az épületet, annak berendezési tárgyait és használatban lévő kegyszereit. Ezekből a híradásokból eleven kép bontakozik ki szemünk előtt az egykori templomról, amelyet legpontosabban Hefele Menyhért 1781-ben készült felmérési rajzáról ismerhetünk.
Maga az épület nem egy, a város történelmét meghatározó történelmi eseménynek is színhelye volt és ugyancsak számos híresség megfordult falai között. Bár eredetéről semmi biztosat nem tudunk, a középkorban a Szent Márton-templom mellett a város második plébániatemploma volt. A pozsonyi országgyűlés határozatára és a győri püspök beleegyezésével ide költözött be 1578-ban a török terjeszkedés által veszélyeztetett vasvári káptalan, aki korábbi székhelyéről levéltárát is magával hozta. Majd két évszázad múltán, 1777-ben ugyanide vonult be ünnepélyesen – mint az új egyházmegye székesegyházába – a püspöki székét elfoglaló Szily János. Bár a püspöki palota kertjében álló épületet 1791-ben lebontották és köveit az új székesegyház alapjaiba építették, berendezésének néhány tárgya szerencsére ma is megvan.
 
 
Fiatal hársfák árnyékában: Szily püspök egykori kertjei
 
Tematikus vezetés: dr. Kiss Gábor
Időpont: 2022. október 15. 15:30 óra
 
Ma már csak egyetlen egy áll azon közel 80 hársfa közül, amelyeket Szily János, az első szombathelyi püspök elgondolása szerint ültettek. E fák hajdan annak az általa 1780-ban alapított összefüggő nagy püspökkertnek voltak elemei, amely az újonnan felépült püspökvártól egészen a hajdani Kaczmarski-kertészetig, azaz a mai Ady térig és Petőfi Sándor utcáig húzódott. Az első szombathelyi püspök ugyanis a kialakuló egyházi központ környezetére is rendkívül nagy gondot fordított.
Ezen alkalommal ebből az évből fennmaradt tervrajz, egyéb mérnöki felmérések és egy páratlan fénykép adatai alapján rekonstruált térképünk segítségével járjuk végig és idézzük fel a barokk palotához csatlakozó park egyes részeit: a sala terrenából nyíló és az utcától magas fallal elválasztott, geometrikus elrendezésű francia kertet, továbbá a romantikus angol kertet, annak kanyargós útjai mellett álló „antik” szobraival és dombon álló filagóriájával. Sétánk végén pedig megérkezünk Savaria letűnt dicsőségét hirdető, római sírépítményre hasonlító kerekvár romjaihoz..