Tematikus vezetések a Romkertben

Borostyánkő út és vámállomás
avagy
Útonjárók és vámszedők Savariában
Tematikus vezetés: Simon Gábor
Időpont: 2021. április 24.
 
A Járdányi Paulovics István Romkertet a pompás IV. századi mozaikok mellett elsősorban a Borostyánkő út itt feltárt szakasza tette messze földön híressé. Ahogy azt az ásatáskor előkerült vámbélyegző tanúsítja, a villa alakú, kikövezett útelágazásnál a római időkben vámház is állott. A tematikus vezetés során megismerkedhetünk e kiemelkedő jelentőségű kereskedelmi- és hadiút történetével, nevének eredetével és szerepével Savaria létrejöttében, valamint megtudhatjuk, hogyan közlekedtek a rómaiak. Megismerkedhetünk továbbá az itt megtalált nevezetes vámbélyegzővel, annak hajdani tulajdonosával, és rövid bepillantást nyerhetünk a római vámrendszer rejtelmeibe is.
 
 
Hermész, a lélekvezető
avagy
Mercurius kultuszának emlékei a Romkert területén
Tematikus vezetés: Simon Gábor
Időpont: 2021. május 29.
 
Hermész, aki a római pantheonban Mercurius néven jelenik meg, a görög mitológia egyik meghatározó istenalakja volt. Köznapi római értelmezésben ő volt az útonjárók, a kereskedők, de egyúttal a tolvajok istene is. Habár a Romkert hatalmas leletanyagában kétségtelenül találunk Mercurius kultuszához kapcsolódó tárgyakat, egyelőre (vagy a legutóbbi ásatások fényében: már) nem mondható ki egyértelműen, hogy volt-e Mercuriusnak szentélye a Romkert területén. Ezt az ásatás- és értelmezéstörténeti kérdést használjuk dobbantónak, hogy aztán a németül alkotó nagy magyar klasszikus filológus, Kerényi Károly nagyesszéjét segítségül hívva sort kerítsünk Hermész mitológiai alakjának körüljárására is.
 
 
Keresztényüldözés és mártírkultusz
avagy
Quirinus püspök a Romkertben?
Tematikus vezetés: Simon Gábor
Időpont: 2021. június 26.
 
Nem véletlen a kérdőjel e tematikus romkerti vezetés címének a végén.  Sétánk során ugyanis nemcsak a korai kereszténység és az időről időre fellángoló, államilag irányított keresztényüldözések világába nyerhetünk betekintést a Savariában perbe fogott és kivégzett Quirinus sisciai püspök passiója kapcsán, hanem megismerkedhetünk a Romkertre vonatkozó régészeti és ókortörténeti interpretációs háló időbeli változásaival is. Ókeresztény bazilika versus helytartói trónterem?  Ókeresztény sírkápolna vagy étkező, netán fürdőépület? És vajon itt állt-e a scarabantiai városkapu? Megannyi kérdés, melyekre most válaszokat kaphatunk – ha nem is véglegeseket, de jelenlegi legjobb tudásunk szerint valókat.
 
 
Halálmadár a háztetőn
avagy
Valentinianus császár Savariában
Tematikus vezetés: Simon Gábor
Időpont: 2021. július 31.
 
Ami az ókori történetírást illeti, a mai Szombathely elődjét, Savaria római kori városát Ammianus Marcellinus, a kései császárkor legnagyobb történetírója „tette fel a térképre”.
Valódi helytörténeti kuriózumnak számít ugyanis, s egyúttal megmutatja a kor mélyen babonás gondolkodásmódját Valentinianus császár 375. évi savariai tartózkodásának általa készített leírása. I. (Nagy) Valentinianus az utolsó olyan római császár volt, akiről biztosan tudjuk, hogy ellátogatott ide, s ehhez a régészet mai álláspontja szerint legalább két, romjaiban ma is megcsodálható épületet köthetünk. Sétánk során ezekről is, de Valentinianus személyiségéről és általában a IV. század másodok felének birodalmi viszonyairól, közállapotairól is szó esik majd.
 
  avagy
A győri püspök savariai rezidenciája
Tematikus vezetés: Kiss Gábor
Időpont: 2021. augusztus 21.
 
Az 1736-ban Szombathelyen járt két angol utazó élményeit a kor szokásainak megfelelően útijegyzetekben örökítette meg. Ezekben a győri püspök itteni várkastélyát mint egy régi római amfiteátrumból átépített erősséget írták le. Vajon igazuk volt-e? Hogyan alakult ki a szombathelyi kerek alaprajzú belsővár és ezer évnyi fennállása alatt milyen átalakításokon esett át? Ezekre a kérdésekre keressük a választ sétánk alkalmával, melynek során képzeletben bejárjuk a nagy múltú épületet. Megmásszuk a régi lakótornyot, megtekintjük a gótikus palotát, bekukkantunk a várnagy szobájába, és sok más helyre, miként a válogatott borokkal teli pincébe is! Mint fő látványosságot, nem mulasztjuk el természetesen megszemlélni Mátyás király híres római kőtárát sem!
 
 
Őrjárat a külsővárban
avagy
Mi mindenre vigyáztak a várvigyázók?
Tematikus vezetés: Kiss Gábor
Időpont: 2021. szeptember 25.
 
A nagy kiterjedésű, négyszögletes alaprajzú külsővár volt hajdan a győri püspök szombathelyi uradalmának gazdasági központja. Ebben álltak azok az épületek, amelyekben a megtermelt javakon kívül a Vas vármegyéből terményben begyűjtött tizedet, elsősorban a gabonát és a bort raktározták. A felhalmozott készleteket azután felélték vagy a várpiacon értékesítették. Addig is azonban őrizni kellett őket! Ez volt a dolga a várvigyázóknak, kiknek nyomán most sétát teszünk az egykori külsővárban. Ez alkalommal bejárjuk az 1782. november 15-én megtörtént határjárás nyomvonalát is, azaz végigkövetjük az egykori várárok vonalát. Jog szerint ugyanis ennek közepe volt a mezsgye az akkor már szombathelyi püspök várának fundusa és a privilegizált mezőváros territóriuma között.
 
 
Sírkövek és boszorkányok
avagy
A szombathelyi várnagyok viselt dolgai
Tematikus vezetés: Kiss Gábor
Időpont: 2021. október 16.
 
A győri püspök szombathelyi uradalmának élén a várnagy állt, aki állandó ittlétével magát a vár urát, azaz Szombathely város mindenkori földesurát képviselte, annak távolléte esetén. E tisztséget betöltők közül többen is az egykori vártemplomba temetkeztek és ma is ott alusszák örök álmukat. Hármuk címeres sírköve maradt fenn, amelyeket utóbb a kriptalejárat két oldalán a székesegyház falába illesztettek. Az ő személyüket, életük egyes mozzanatait idézzük most fel, halottak napjához közeledve. Gyertyát gyújtunk még azon meghurcolt és ártatlanul elítélt „boszorkányok” emlékére is, akik különcségük okán, és rosszindulatú ismerőseik közbenjárására magukra vonták a pallosjoggal bíró úriszék haragját.